FECA-PECA Horgászbolt :: A horgászbolt webáruház :: Shimano horgászbot, shimano horgászorsó, SPRO horgászbot, SPRO horgászorsó, Rapala wobbler, Marosmix termékek, egyéb horgász cikkek.
Horgász információk
 

  Híreink

Szárazból kész etető, de hogyan?

Az etetőanyag összetétele, horgászatra való előkészítése, örök téma a békés halak fogására vágyó horgászok körében. Az etetőanyag választék már-már áttekinthetetlen. Magam nagyon sokat és sokrétűen horgászom, de még így is keveset ahhoz, hogy ebben a témában valamennyi etető, és adalék anyagról megalapozott, határozott véleményem legyen.

Szerencsére az elmúlt évtizedekben volt lehetőségem nagyon sok, különböző víztípuson, szinte Európa összes édesvízi halfajára versenykörülmények között horgászni, és ezáltal sokféle etetőanyag családdal és keverési trükkökkel megismerkedni. Érdekes volt megtapasztalni, mennyire különböző anyagok lehetnek eredményesek földrajzilag eltérő helyek, halfajok szerint és hogyan befolyásolják mindezt az évszakos változások és egyéb környezeti tényezők. Ennyi tapasztalattal más összefüggésekben látja az ember ezt a témát. Mivel én még ahhoz a korosztályhoz tartozom, sajnos, akik nem a gyári etetőanyagokon nőttek fel. Eleinte magunk pörköltünk, sütöttünk, daráltunk, kevertünk, kísérleteztünk. Horgászatról-horgászatra alakítva ki a megfelelő arányokat, a megfelelő szemcseszerkezetet, tapadást. Sokáig az aromák, és csodaadalékok bűvkörében keringtünk és sok időnek és tapasztalatnak kellett egymásra rakodnia mire a ma is működő receptek kialakultak.

 

 

 

A gyakorlati tapasztalatok alátámasztva a tanulmányaink során megszerzett biológiai, biokémiai ismereteinkkel alkot kerek egészet. Ez hosszú út, de a miértekre a valódi válaszok így alakulhatnak ki. Természetesen mind ez, és még sok más dolog akkor fontos, ha az ember az önmaga szórakozásán túllépve, megbízható, jó minőségű termékké szeretné tenni, amit ily módon megalkotott. A horgásztársak részéről általában nem is tapasztalom, hogy ilyen mélységig szeretnének belelátni az etetőanyag készítés rejtelmeibe.

Sajnos nagy biztonsággal állíthatom, egy jó minőségű, korszerű “gyári” etetőanyag házilag a szükséges technológiák hiányában, nehezen utánozható, valamint az alapanyagok kis tételben történő beszerzése miatt nem is gazdaságos, a befektetett energiáról már nem is beszélve. Ezzel senkit sem szeretnék lebeszélni a kísérletezésről. Az egyszerűbb etetőanyagok pl. a házilag főzött darák, vagy a néhány, könnyen hozzáférhető alapanyagok őrleményéből kevert etetőanyagok is remekül működhetnek adott körülmények között. Egy dolog azonban ezzel kapcsolatban nagyon fontos Csak olyan anyagokat és csak akkora mennyiségben használjunk etetés céljára amiben biztosak vagyunk hogy sem a vízi környezetben, sem a vizek lakóiban nem tesznek kárt.

 

Az egyik legfontosabb az etetőanyag keverése során a megfelelő állag kialakítása. Nem megfelelő nedvesítéssel a legszuperebb száraz anyag is tönkretehető. Emiatt javaslom, hogy egy alkalmasnak vélt etetőanyagot több horgászaton keresztül teszteljünk, így tudjuk kitapasztalni tulajdonságait, nedvesség igényét. Egy mérőedény segítségével pontosan meg tudjuk határozni a kilónkénti ideális vízmennyiséget. Fontos a nedvesítés során a keverék pihentetése, mert idő kell ahhoz, hogy az etetőanyag szemcsék magukba szívják az adagolt vizet, illetve az alkalmazott folyékony aromákat. Ez azért is fontos, mert egyes keverékek víz igénye jelentősen eltérhet egymástól. Amennyiben már kitapasztaltuk a megfelelő arányokat, a későbbiekben ezt alkalmazva sok bosszúságtól és kudarctól kímélhetjük meg magunkat.

 

 

Minél durvább szemű etetőt használunk, annál fontosabb, hogy a horgászat megkezdése előtt időben történjen meg a nedvesítés, elegendő időt hagyva a durvább szemcséknek a nedvesség felszívására. Tapasztalatom szerint ez legalább fél óra.
Az alapos átkeverés az egyenletes nedvesség eléréséhez nélkülözhetetlen. Közvetlenül a horgászat megkezdése előtt még egyszer ellenőrizzük keverékünket.
Egy alapos átkeveréssel nagyjából egyenletessé tehetjük az anyagot, de a tökéletes megoldás a rostán történő kétszeri áttörés. Ettől várhatjuk, hogy eltűnjenek a kisebb, nagyobb nedves csomók, és anyagunk teljesen homogénné váljon. Az alkalmazott szemes  adalékokat, magvakat pelleteket, illetve élő csalikat csak így tudjuk megfelelően eldolgozni az etetőnkben.

Az etetőt tudatosan is hagyhatjuk kissé szárazabbra. Ebben az esetben kevésbé fog tapadni. Az anyag levegősebb lesz, a szemcsék közé hamarabb beszivárog a víz. Bedobás után hamarabb fog bontani, nagyobb felhőt képez, több lesz a lebegő szemcse, ami felkeltheti a halak figyelmét. Főleg az apróbb halak, illetve vízközti horgászatnál lehet jelentősége. Az áramló víz azonban könnyebben elsodorhatja etetésünket, amivel számolunk kell. Ilyenkor halainkat a víz áramlásának irányában kell megkeresnünk csalizott horgunkkal. A legutóbbi velencei-tavi VB-n a második fordulóban erősen áramló vízben kellett match bottal dévéreket fogni. A sok löszt, és földragasztót tartalmazó nehéz tapadós  etetőanyag a bennlévő szúnyoglárvának köszönhetően , pontosan csúzlizva jól koncentrálta a dévéreket az etetésen. A hátam mögött gyülekező tömegből és a segítők információiból tudtam, hogy jó úton járok. Az utolsó órában még egy lapáttal rá akartam tenni az addigi jó eredményre. A nagyobb halak reményében két marék vágott gilisztát kevertem rá az addig jól működő etetőanyagra. Elkeverve már éreztem, hogy baj lesz. A vágott giliszta nedvessége elegendő volt ahhoz, hogy az etetőanyag jól beállított állagát megváltoztassa. A nedvesebb anyag hamarabb nyitott és a halak nagyobb területre szóródtak szét. Az etetőm megnedvesedett felső rétegét félre kellett húznom és az eredeti állagú gombócokkal egy jó negyed órába telt mire megint sikerült koncentrálnom a dévéreket. Nagyon örültem a megszerzett szektor második helynek, de az elsőséghez hiányzó három keszeg és az elvesztegetett negyed óra nagyon csípte a csőröm. A túlnedvesítés is komoly hiba lehet. Főleg a sok nagy szemű morzsát tartalmazó anyagoknál ügyeljünk arra, hogy ezeket a szemcséket ne áztassuk túl, mert az áttöréskor, vagy az esetleges gépi, keverőfejjel történő keveréskor ezek elkenődnek, eltűnnek.

Egy kellően nedvesített, határozottabban megnyomott keverék hamarabb és egyben ül le a vízfenékre. Lassabban bomlik, kevésbé sodródik, a kevesebb lebegő, elúszó szemcse miatt jobban koncentrálja etetésünkön a fenék lakó halfajokat.
A nedvességen túl az etetőnk víz alatti viselkedését nagyban befolyásolja, hogy azt milyen erősen nyomjuk össze. Mind ezt az alkalmazott módszer is meghatározza. Más állagú etetőt használunk bordás, illetve hengeres feeder kosárba, lazábbat egy match botos vízközti dévérezéshez és megint mást egy pontyos rakózás nehézbombázós alapozásához. Természetesen a felsoroltaknál nem csak a nedvességben különböznek a felhasználandó etetőanyagok.

A keverés során felhasználhatunk még különböző adalék anyagokat, amelyekkel befolyásolhatjuk a kész anyag állagának kialakítását. A tapadás fokozására a PV I nevű anyag a legáltalánosabb, de az olajos magvak őrleményei, a mézeskalács őrlemény, és az édes, cukros keksz és sütemény morzsák is hasonló hatásúak. A kókuszhéj őrleménnyel viszont pont az ellenkező hatást érhetjük el. Ilyen jellegű beavatkozásokra azonban többnyire nincs szükség, hiszen az etetőanyagok széles választékából általában kiválasztható az adott helynek és célnak leginkább megfelelő.

 

 

 

Erdei Attila



 

 

 


   A kosár üres

Kérjük adja meg e-mail címét:
 Feliratkozom
 Leiratkozom