FECA-PECA Horgászbolt :: A horgászbolt webáruház :: Shimano horgászbot, shimano horgászorsó, SPRO horgászbot, SPRO horgászorsó, Rapala wobbler, Marosmix termékek, egyéb horgász cikkek.
Horgász információk
 

  Híreink

Lovagi Torna 2 – Újabb ütközet a kilátásban

Megfáradva, a kemény küzdelem hevétől verejtékesen, ki győzelemittasan, ki csak tapasztalatokkal gazdagabban tér haza a tornáról. Az otthoni pihentető lakoma után, de még a páncéligazítás és a dárdahegyek rendberakása előtt, már az újabb nagy csata illata „fűszerezi” be a levegőt és készteti gondolkodásra Lovagjainkat.

Ha nem is teljesen, de hasonlóképpen jellemezhetőek horgászversenyzőink is. Az elődöntőről hazatérve, fáradtan, már az újabb megmérettetés, a Klubcsapatok Országos Bajnoksága gondolata motoszkál a fejekben, és hoz édes álmot a csatában megfáradt lovagok szemére.

Kemény küzdelem, mely után jólesik a pihenés

Gondolom, nem árulok el nagy titkot azzal, hogy mostani helyszínünk a Klubcsapatok Országos Bajnokságának is helyet adó, Szeged mellett található Maty éri tározó. Mai alkalmunkra is, ugyan úgy, mint ahogy az első részben láthattátok, olvashattátok, Békési Attila (a fehér lovag) és Ifj. Barna Szilárd (a kék lovag) izgalmas küzdelmét kísérhetitek végig.

Ifj. Barna Szilárd, a kék lovag!

Békési Attila, a fehér lovag!

Reggel fél hatkor, az előre megbeszélt helyen találkozunk a parton. Álmos, kialvatlan szemekkel, de annál vidámabban köszöntjük egymást. Tudjuk, érezzük, ma is hatalmas csata vár ránk. Nem csoda hát, hogy a hajnali kelés és a korai találkozó sem szegi kedvünket a mókázástól.
Gyors üdvözlés után már pakolunk ki a kocsiból. Attila jobb oldalon, Szilárd pedig baloldalon foglal helyet. Hatlábú paripák felállítása előtt Szilárd még felönti vízzel ttx-ét, majd csak azt követően stabilizálja ládáját. Rutinszerű, gyors mozdulatokkal történik minden. Mivel a két lovag között mintegy 10-12 méter széles, magas parti növényzet található, így én hol itt, hol ott kíváncsiskodom, és lesem a turpisságokat. Nem is csoda, hogy nézelődésem közepette majdnem lemaradok az etetőanyag keverésének megörökítéséről. Most is, mint az előző alkalommal, két különböző keveréket hoztak magukkal barátaim, melynek pontos összetevőit pár sorral lentebb olvashatjátok! A leírt keveréken túl, még egy-egy liter csonti, valamint két-két doboz csemegekukorica alkotta az abrakot ellenfeleink számára.
Békési Attila receptje pontyos, kárászos vizekre:
2 kg Maros Mix Extra Ponty
1 kg Maros Mix Extra Méz
Fél zacskó Maros Mix Basic Pellet mézes ízesítésben
1 doboz csemegekukorica
½ flakon Maros Mix Mézes Dip
Ifj. Barna Szilárd receptje pontyos, kárászos vizekre:
1 kg Maros Mix TTX
2 kg Maros Mix XXL Sweet
2 kg Tubertini Big Fondo
1 kg Maros Mix Búza
1 doboz csemegekukorica
½ flakon Mars Mix Mézes Dip
A mára hozott keverékekre jellemző, hogy mind illatban, mind ízben édes mixekről van szó. Fő különbség csupán a szemcseméret és a szín. Míg Attila keveréke darabosabb és világosabb árnyalatú, addig Szilárd mixe lényegesen sötétebb, és finomabb alkotókkal bír.

Attila által készített csemege a Maros Mix palettából

Szilárd a Maros Mix idei újdonságával, az XXL Sweet-tel, valamint
a Tubertini paletta nagyhalas etetőanyagának keverékével, a Big Fondo-val
csalogatta pikkely páncélt viselő ellenfeleit

Apró trükk a kéznek: Tubertini etetőanyag törő kesztyű! Apró trükk a
deréknak: egymásra pakolt vödrökkel vagy dézsákkal nem fájdul meg a
derék!

Tökéletes!

Felszerelés kipakolva, vízmélység bemérve, eresztékek többféleképpen beállítva, etetőanyag elkészítve. Minden a helyén! Következhet az alapozásra szánt etetőanyag gombócokká gyúrása, majd bevetése a rakós botok spiccéhez.

Indulhat a torna!

Alapozásra szánt gombócaikat mind a ketten…

… kézzel juttatták be

Etetést követően talán öt perc telik el, mikor a kapások megérkeznek. Hol itt, hol ott látom, hallom a botok csúszását a görgőn. Formás kis kárászok „lepik” el az etetést, és késztetik munkára a csatára éhes lovagokat. Az első ütközetet Attila vívja meg, de nem sokkal később már Szilárd is fáraszt. Élvezettel ingázok barátaim között, és cseppet sem zavar, hogy jómagam csak statisztaként vagyok jelen.

Horgászatunk kezdetekor még a kárászok uralták a terepet

Nyolc óra felé járunk. Hiába van még reggel, a hőmérséklet az egekbe szökik. Míg a tesztőreink horgásznak, jómagam mindig valamelyikük ernyője alá húzódom. Onnan kattogtatok, miközben figyelem minden mozdulatukat. Érintőre tett eresztéküknek köszönhetően a Maros Mix Seria 47 névre keresztelt bójájuk az eresztékeződést követően vagy kiugrik a vízből, vagy be sem áll, jelezvén kárászaink a fenék felett veszik magukhoz a táplálékot. E jelenség, kék páncélzatba bújt lovagunkat hamar cselekvésre készteti. Új topset kerül elő, melyen a vízmélységnél valamivel rövidebb ereszték van beállítva. A csere helyességét igazolja, hogy a továbbiakban az elhúzós és a feltolós kapások aránya közel megegyezik. A következő harminc percben a folyamatos kárászfogást csak a tíz-tizenöt percenkénti, poharas etetés „zavarja” meg. „Szükség van a folyamatos etetésre!” - jegyzik meg cimboráim, hiszen seregnyi éhes száj lepte el a parttól tizenhárom méterre „terített” asztalt.

Alapozást követően pohárral, csendesen

Az etetéseket ellepő nagy mennyiségű kárászhad kifejezetten szórakoztató horgászatot kínál a mai napra. Ám míg Szilárd a rövidebb eresztéknek köszönhetően egyre gyorsuló tempót diktálva „szedegeti” ellenfeleit, addig Attila gondol egy merészet és körülbelül 30 centiméterrel mélyebbre váltja az eddig érintő környékére beállított eresztékét. Mivel a mélyebb eresztéken is elkapkodják ezüstös páncélzatú ellenfeleink a csontival csalizott horgot, a továbbiakban egy szem csemegekukorica kerül a horogra, melynek köszönhetően pár percnyi pihenő „nehezedik” a Fehér lovagra. A pár perc valóban pár perc, hiszen a sárga szúnyog becenévre keresztelt csemegekukoricán, a berakást követően szinte azonnal kapás van. Komótosan, lassan merül alá Attila pedzője, amit gondolatnyi idő után bevágás követ. Nehéz, leakadás szerű pillanat következik. Tizedmásodpercnyi idő is beletelik, mire eszmél ellenfelünk, ez a csali bizony piercinget rejtett. Nagy nyargalásba azonban nem tud belekezdeni, mivel tesztőrünk leheletnyi előnyt sem adva neki, gyakorlott mozdulatokkal tereli szákba a megszeppent pikkelyest, aki mellesleg tükrös. Széles mosollyal gratulálunk Attilának, ki gyors horogszabadítást követően útjára engedi bajszos barátunkat, pedig ekkor még nem is tudjuk mi vár ránk…

Hoppá! Megvagy!

Szép, egészséges kis tükörponty az első áldozat.

Következő öt percben Attila újabb 3 pontyot terel szákba, ami már Szilárd érdeklődését is felkelti. Bár a pontyok nem nagyok, ha előttünk vannak kifejezetten jó lehetőséget kínálnak a rakós bottal történő fárasztás gyakorlására. Újabb topset kerül elő, melyen az előke már a fenékre van fektetve. Tubertini Seria 26-os horogra mind a ketten egy szem sárga szúnyogot tűznek és izgatottan teszik be cájgjukat ugyanazzal a gondolattal: talán most jön meg a banda-nagy!

Míg Szilárd a szerelék cserével foglalatoskodik, Attila újabb pontyot
terel sikeresen merítőjébe.

A pontyok szeretik a megállított, nyugodt csalit. Így barátaim a középső bottámasz segítségével stabilizálják szerelékük helyzetét. Néha, csak a hosszabb üresjáratoknál emelik meg és teszik arrébb cájgjukat. Hiába előnyös a megállított, stabilizált csali, néha-néha egy kicsi, maximum úszónyi beleemelés csodákra képes. Így van ez most is, amit jó érzékkel vesznek észre mesterhorgászaink, melynek folyamatos kapás, fárasztás és szákolás a jutalma.

Eresztékállítást követően Szilárdnál is azonnal ott volt a ponty

Tubertini Evola Tenderrel egy ponty sem
szállhat csatába!

Kis tükrös, mely a horogszabadítás után azonnal visszanyerte
szabadságát

Mond „ÁÁÁ” és két év múlva gyere vissza!

Szünet nélküli fárasztások közepette lassan elmaradnak a poharazások is. Nem véletlen! Az etetőanyag folyamatos pótlása csak a nemkívánatos apróságokat vonzza. Kupakozás helyett a csúzli veszi át a szerepet. Folyamatos, kis adagokban pótolt finomságok mellől egy lépésnyit - vagy halak esetében talán helyesebb lenne uszonynyit mondani - sem távolodnak el a pontyok.

Folyamatos kukorica és csonti belövése tartotta
helyben a halakat

Kipróbálásra került a Tubertini csonti csúzli, mely robosztus mérete
ellenére mesterlövészi pontossággal juttatja be a csalogatóanyagot.

Kezdeti élvezetes kárászozás helyett a pontyozás veszi át a főszerepet, mely rengeteg maradandó élménnyel és a közeledő klubbal kapcsolatban sok új gondolat felvetődésével jár, amiket cimboráim hangosan ki is fejtenek, miközben jómagam egyre inkább a kárászfogást sürgetném, a horgászat végét jelentő terítékfotó érdekében. Hiába! Lovagjaimat a pontyfogás most jobban „izgatja”, így továbbra is hol itt, hol ott a fárasztásokban gyönyörködhetem, melyek közepette azért újra és újra hangot adok a végső fényképpel kapcsolatos aggodalmaimnak. Attila persze ismer, így nagyon jól tudja, mivel lehet „megvesztegetni” engem! Épp őt fényképezem, mikor odainvitál ládájára, fogjak én is néhány vitéz harcost rakós botjával.

„Honfoglalás”

„Lefizettek!”

Három-négy ponty megfogása után már valahogy nem izgulok én sem a terítékfotó miatt. „Lefizettek!” Szörnyű, de ez van! Marad az élmény és finoman megsimogatva, jobb szememmel pontyaimra kacsintva engedem őket vissza: „Nőjetek nagyra, találkozunk mi még!”

A széles mosoly nem csak nekik szól!

 

 

Írta: Hajagos-Tóth Tamás
Fotó: Hajagos-Tóth Tamás

 


   A kosár üres

Kérjük adja meg e-mail címét:
 Feliratkozom
 Leiratkozom